Apja könyvkereskedő és nyomdatulajdonos.
Kitanulta a nyomdászmesterséget, egy ideig igazgatója volt a Korda Nyomda és Könyvkiadó Vállalatnak. A gimnáziumot szülővárosában, a teológiát a Temesvári Hittudományi Főiskolán és a bécsi Pázmáneumban végezte. 1910-ben, Bécsben pappá szentelték, 1911-ben, a bécsi Augustineumban teológiai doktorrá avatták. Volt káplán, teológiai tanár, tanulmányi felügyelő, egyházmegyei ügyész, rövid ideig Horthy Miklós gyermekeinek nevelője is. Szerkesztette a Havi Közlöny, a Die Zeitung és a Temesvári Újság c. lapokat. A román megszállás miatt Budapestre költözött, az Egyházi Lapok, a Magyar Kultúra és A Szív szerkesztőjeként dolgozott. Az utóbbit Magyarország legnagyobb példányszámú hitbuzgalmi hetilapjává fejlesztette. Veszprémi püspökké 1939. július 19-én nevezték ki, az egyházmegye kormányzását szeptember 23.-án átvette. Az egri érseki székbe 1943-ban helyezték át és iktatták be. 1943-1944-ben egy évig apostoli kormányzóként irányította a veszprémi egyházmegyét is. Az egri főszékesegyházban nyugszik. Önálló lelkészséget szervezett a megyében, 1941-ben Balatonfőkajáron, 1943-ban Balatonfűzfőn, Pápán (Szent Anna) és Pétfürdőn.
Művei: Novéna Jézus Szent szívéhez. Bp., 1922. - Keresztény államtan. Bp., 1923. - Könyörülj rajtunk, Uram! Bp., 1934. - Temető-könyv. Bp., 1960.
Irodalom: Orbán Sándor: Egyház és állam (1945-1950.) Bp., 1962. - Saád Béla: Tíz arckép. Bp., 1983.
Forrás: Főszerkesztő Varga Béla: Veszprém megyei életrajzi lexikon. Veszprém, 1998.