Szülők: Guttmann Jakab, Lőwy Rozália.
Nős, felesége Blockner Vilma.
Gyermekei: Endre 1910.
Középiskoláinak elvégzése után a Királyi József Műegyetemen folytatta tanulmányait és 1900-ban építészmérnöki oklevelet nyert. 1899 októberében egyéves, önkéntes, tiszthelyettes képző szolgálatra vonult be a 6-os vártüzérekhez. Miután a Műegyetemen oklevelet szerzett, Alpár Ignác irodájában, majd Lechner Ödönnel dolgozott. 1907-ben nyitott önálló irodát. Sikerrel vett részt pályázatokon. Kezdetben szecessziós, majd eklektikus, később konstruktív, modern stílusban alkotott. Már fiatal korában a sport, de különösen az úszás terén ért el jelentős sikereket. 1895-ben Magyarország gyorsúszó- bajnoka, ugyanezen évben Európa gyorsúszó- bajnoka lett, az 1896-ban rendezett első modern olimpiászon (Athénben) pedig két világbajnokságot nyert, a 100 és 1200 méteres távokon. Ugyancsak 1896-ban ismét megnyerte Európa gyorsúszóbajnokságát. továbbá Magyar- ország, Ausztria és Németország bajnokságát. 1897-ben a BTC kebelében Iszer Károly és az ő kezdeményezésére egynéhány lelkes sportbarátjával megalakították az első magyar labdarúgó csapatot, amelynek tagjaként szerepelt 1900-ban és 1901-ben a bajnokságban győztes csapatban. A magyar nemzeti válogatott futballcsapatnak két ízben volt tagja és kapitánya. Műépítési tevékenységének kiemelkedő eredményei: A lőcsei királyi katholikus főgimnázium, a pozsonyi felsőbb leányiskola, a debreceni Bika - szálló, színház és vigadó. A Magyar Általános Hitelbank miskolci, szabadkai és szombathelyi bankpalotáinak építése, a Mezőgazdák Szövetkezete központi székháza, a Magyar Reformátusok Konventjének Abonyi-utcai székháza, számos iskola, bérház és egyéb építkezések tervezése. A háború utáni években különösen sportépítkezésekben fejtett ki nagyarányú tevékenységet. Megtervezte a Császárfürdő versenyuszodáját, a miskolci, szegedi, győri, kisvárdai és bártfai verseny- uszodákat és strandfürdőt, az első modem sportpályát: az újpesti stadiont, a millenárispálya kerékpár stadionját, a miskolci, pápai, szegedi, kaposvári és MÁV sporttelepeket. Legújabb és egyik leghatalmasabb alkotása a margitszigeti fedett versenyuszoda, amely jellegénél fogva nemcsak Európában, hanem az egész világon példa nélkül áll. Nyilvános pályázatokon számos díjat nyert. Egy ideális versenyuszoda tervének pályázatával megnyerte a Magyar Mérnök- és Építészegylet aranyérmes nagydíját, az 1924-ben rendezett első szellemi olimpiászon stadion terveivel első díjat nyert. A margitszigeti fedett uszoda felavatási ünnepélyén a Kormányzó kormányfőtanácsossá nevezte ki.
Szakmai tisztségek: Magyar Labdarúgó Szövetség, Magyar Úszószövetség, Magyar Tornaszövetség - társelnök, Magyar Olimpiai Bizottság - Tag
Köztisztségek: Kormányfőtanácsos (1930 - 1934)
Szakmai elismerés: Építész Aranydiploma
Állami kitüntetések: Sztahanovista oklevél. Sportérdemérem arany fokozata
Posztumusz: International Swimming Hall of Fame (USA). International Jewish Sports Hall of Fame (Israel).
Magyar Halhatatlanok Klubja. Magyar Örökség Díj
Díjak, kitüntetések:
1922-ben a negyedszázados jubileumát ünneplő magyar futball vezetése márványlapra helyezett díszplakettel és szövetségi jelvénnyel tüntette ki. Abban az évben jubileumi találkozóhoz érkezett a magyar-osztrák "házi" vetélkedés; 50. alkalommal csapott össze a két válogatott gárda. A kezdő rúgás elvégzésére kérték fel, mint az első mérkőzés résztvevőjét, a válogatott volt vezetőjét, az MLSZ alelnökét.
1923-ban a 25 éves játékvezetői, sportvezetői tevékenységének elismeréseként arany jelvény tárgyjutalomban részesült az Országos Tanács jóváhagyásával.
Az 1924. évi nyári olimpiai játékok művészeti versenyében egy stadiontervével ezüstérmet szerzett (Lauber Dezsővel közösen) úgy, hogy az első díjat nem adták ki (ezüstérmet csak Hajós kapott, mivel a pályázatról Lauber aláírása hiányzott, aki végül csak emlékéremben részesült). A Hajós Alfréd Nemzeti Sportuszodában áll fejszobra.
Építész Aranydiploma
Sztahanovista oklevél
Posztumusz Ybl Miklós-díj (2010)
A magyar úszósport halhatatlanja (2013)
Művek: Visszaemlékezései: Így lettem olimpiai bajnok. Budapest, 1956.
A Kozma utcai zsidó temetőben található a sírhelye.
Forrás: A magyar feltámadás lexikona. Szerk. Szentmiklóssy Géza. Budapest, 1930. Sportlexikon I. (A-K). Főszerk. Nádori László. Budapest, 1985.
