A család nagyesztergári kúriáján született, középiskolába Komáromban, Veszprémben és Győrben járt, majd a pálosok pápai gimnáziumában végzett. Pápán Táncz Menyhért drámaíró is tanára volt. 1772-ben belépett a pálosok rendjébe. Márianosztrára, Pápára, később a Nyitra melletti Elefántra helyezték. Ez utóbbi magányát nehezen viselte el, elveszítette életkedvét.
1784-ben súlyos betegen Veszprémbe jött, ahol 28 éves korában meghalt. Szenvedéseiben Pálóczi Horváth Ádám volt a mindennapos vigasztalója. A magyar szentimentális líra egyik legkiválóbb képviselője. A bakonyi táj is termékenyen hatott írásaira. Költészete Batsányi János, majd Kölcsey lírájában folytatódott. Nagyesztergáron a költő szülőházán, Veszprémben pedig a Ferences-templom falán van emléktáblája.
Művei: Ányos Pál: Munkáji. Bécs, 1798. (Magyar Minerva. 1. Köt.) – Ányos Pál: Versei. Bp., 1907. (Kritikai kiadás CSÁSZÁR Elemértől.) – Hét évszázad magyar versei. Bp., 1966. (Vál.) – Válogatott művei. Bp. 1984.
Irodalom: CSÁSZÁR Elemér: ~ (1756–1784). Bp., 1912. – BÓKA László: ~ emlékezete. = MTA Nyelv és Irodtud. Oszt. Közlem., 1957. 1–4. sz. – KOVÁCS Győző: Az érzékenység poétája. = ItK, 1958. 1. sz. – RÓNAY György: A boldogtalan költő, ~.= Vigília, 1974. 10. sz. – HEGEDÜS Géza: ~ (1756–1784). = Magyar irodalom arcképcsarnoka. 1. Köt. Bp., 1992. – VÁZSONYI VARGA Béla: Veszprém nagyjai A-tól Z-ig. = Vpi Hét, 1992. nov. 27. – Ányos Pál. = Vár ucca tizenhét. Negyedévkönyv. 2. sz. (Szerk.: GÉCZI János.) Vp., 1994. – TUNGLI Gyula: ~. Egy pedagógus költő portréja. = MPK.,.,, 1996. 2. sz. – MOLNÁR Jánosné: A bánatos szavú poéta. Kétszáznegyven esztendeje született Nagyesztergáron ~. = N., 1996. dec. 20.
Forrás: Veszprém megyei életrajzi lexikon. Főszerkesztő Varga Béla. Veszprém, 1998.