Huszár Dávid

1573 elejétől rektor volt Nagyszombatban. 1575-ben került Pápára papnak. Az első pápai nyomda alapítója. Egyes, vitatható feltételezések szerint apja, Huszár Gál nyomdáját fejlesztette tovább. Két kiadványa maradt fenn 1577-ből: A Hercegszőllősi Kánonok és a Hiedelbergi Káté, amelynek magyar nyelvű fordítása Pápán jelent meg. 1977-ben a Heidelbergi Káté megjelenésének 400. évfordulóján a pápai ref. templom falán emlékére táblát helyeztek el.

I.: TÓTH Ferenc: A pápai reformáta szent ekklésiának rövid históriája...Komárom, 1808. – GULYÁS Pál: A könyvnyomtatás Magyarországon a 15. és 16. században. 1–2. Köt. 1931. – TÓTH Lajos: A Főiskolai nyomda története. Pápa, 1939. – HORVÁTH János: A reformáció jegyében. 2. Kiad. Bp., 1957. – SOMFAI Balázs: Négyszáz éves a pápai nyomdászat. = Honismeret, 1978. 1. sz. – HORÁTH József: Fejezetek a pápai nyomdászat történetéből. Pápa, 1986.

Forrás: Veszprém megyei életrajzi lexikon. Főszerkesztő Varga Béla. Veszprém, 1998.

Részleges születési dátum
16.század
Foglalkozás
nyomdász, református prédikátor.