Édesapja: Böckh Hugó geológus
1862-ben a Selmecbányai Bányászati és Erdészeti Akadémián szerzett bányamérnöki oklevelet. 1864-ben a Bécsi Földtani Intézetben dolgozott, két éves elméleti és gyakorlati képzésen vett részt. Hazatérve minisztériumokban kapott állást, 1869-től az újonnan alapított Földtani Intézet első geológus gárdájának tagja, 1882 és 1908 között igazgatója. Az ő kezdeményezésére indult meg a kőolajkutatás hazánkban. Úttörő jelentőségű munkát végzett a geológiai szintezés és a térképezés területén. Számos alapvető földtani munka fűződik nevéhez, ezek szakfolyóiratokban jelentek meg. A Déli-Bakony földtani és őslénytani viszonyait is tanulmányozta. Földtani térképeket készített Pápa, Veszprém, Nagyvázsony és Felsőörs vidékéről.
Művei: A geológia fejlődésének rövid története Magyarországon 1774-1896. = Földtani Közlöny, 1897. - A Bakony déli részének földtani viszonyai. 1-2. = Magyar Állami Földtani Intézet évkönyve. Bp. 1872. - A Déli-Bakony liász lerakódásának taglalása. = Földtani Közlöny, 1873.
Irodalom: Jármai Ervin. - Vitális György: ~ és Böckh Hugó szerepe a magyar geológiában. Bp., 1991.
Forrás: Főszerkesztő Varga Béla: Veszprém megyei életrajzi lexikon. Veszprém, 1998.